Területi vezetőségi üzenet

    “A fizikai önellátás – azon képességünk, hogy gondoskodjunk magunkról, a családunkról és másokról – egy egész élet munkája.”
    Jézus így tanított: „És ha úgy lészen, hogy minden napotokon munkálkodtok, bűnbánatot kiáltva e népnek, és csupán egy lelket hoztok énhozzám, mily nagy lesz a ti örömötök ővele Atyám királyságában!”
    A hit egy hatalmas pozitív erő, mely képes az aggodalom fellegei fölé emelni bennünket, és segít beteljesednünk Krisztusban.
    Karácsonykor az Isten Fiának, a Szabadítónknak születését ünnepeljük.  Nyújtsunk kezet – ahogyan Ő tenné – azoknak, akiknek szüksége van arra, hogy érezzék az Ő szeretetét az évnek eme különleges időszakában. 
    Ha megszívleljük az Úr szolgáinak szavait, mindig részünk lesz a boldogság és biztonság áldásaiban.
    'És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt”
    Azáltal, hogy megszenteljük a sabbatot, örömtelivé tehetjük azt, és részesülhetünk mindazon áldásokban, amelyeket Isten szeretne kiárasztani ránk.
    „Mindaz, a ki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; És mindaz, a ki szereti a szülőt, azt is szereti, a ki attól született.”
    A tettekre szólító három meghívást tartalmazó kártyákat arra szánták, hogy általuk mi és a barátaink közelebb kerüljünk Mennyei Atyánkhoz és a Szabadítónkhoz.
    Az önellátás az a képesség, elkötelezettség és törekvés, hogy gondoskodjunk saját magunk és a családunk lelki és fizikai szükségleteiről. Önellátóvá válva az egyháztagok sokkal inkább képesek lesznek szolgálni másokat, és törődni velük.
    Az alapvető evangéliumi tantételek szerinti élet biztosítja számunkra a lelki és fizikai önellátás áldásait.
    Szentebbé válunk, amikor egyre többet tudunk meg a Szabadítóról, és úgy élünk, ahogyan Ő élt.